Mire "jók" az ionok?
Ahhoz, hogy megértsük szervezetünk alapvető működéseit, előbb sejtszinten kell tisztában lennünk a folyamatokkal. Az élőlények legkisebb, önálló működési egysége a sejt. Néha a természet építőkövének is szokták nevezni.
Sejtjeinket a külvilágtól a sejtmembrán választja el. Ez a membrán nem csak elválaszt, de ezen keresztül anyag és információ áramlik, sejtekben egymástól független reakciótereket határol el, elszigeteli egymástól a kémiai folyamatokat. A sejten belüli folyamatokat a sejtmag irányítja.
Sejt belsejének nagy részét a citoplazma tölti ki. Ásványi sókból, vízből, cukorból, fehérjéből felépülő összetett anyag, mely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer, vagyis nagy súrlódású, felületi feszültségű és rugalmasságú. A protoplazmában (a citoplazma és a sejtmagot kitöltő anyag) átlátszó folyadék van, amely a sejt belsejét tölti ki. Benne találhatók meg a sejtszervecskék: Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum stb. Állandóan újrarendeződő fehérjefonalakból áll. Befolyásolja a sejt alakját, elősegíti a sejtalkotók mozgását.
A sejtek között folyamatos információ átvitel zajlik, az egyik sejt által kibocsátott kémiai anyag valamely másik sejt vagy sejtek számára üzenetet hordoz, amelyet az illető sejt felfog, és működésbeli változássá alakít át.
Az ionok ebben a „kommunikációban” vesznek részt, pótolhatatlan, meghatározó szerepet töltenek be az enzimműködésben és a sejt energetikai folyamataiban, az ATP-képződésben. Vannak olyan ionok, amelyek az extracelluláris térben (a sejteken kívül), más ionok az intracelluláris térben (a sejteken belül) halmozódnak fel.
