IONOK A SZERVEZETBEN

Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen az ásványi anyagok jelenléte megfelelő mennyiségben. Nagyobb mennyiségben szükségünk van nátriumra, káliumra, kalciumra, magnéziumra, kloridra és foszfátra. Ezeket makroelemeknek nevezzük. A kisebb mennyiségben szükséges anyagok- mint például a réz, fluorid, jód, vas, szelén, cink- az ún. nyomelemek. A megfelelő vérszint és a szervezet számára szükséges tartalékok kialakítása precíz szabályozó mechanizmusok által valósul meg. Egészséges embereknél, kiegyensúlyozott táplálkozással ezek az anyagok általában biztosíthatók a szervezet számára. Normál körülmények között (egészséges szervezet, átlagos megterhelés és külső körülmények) a szervezet homeosztázisa biztosítja a stabil, kiegyensúlyozott vérszintet és ellátást. Megváltozott igény (pl. betegségek) vagy jelentős veszteség esetén a szokásos napi bevitelnél nagyobb adagokra lehet szükség, melyeket kívülről kell pótolnunk a szervezet számára. A pótlás elsődleges módja a táplálékkal történő bevitel, de amennyiben ez nem elégséges, vitaminkészítmények is rendelkezésre állnak.

Cink

Mindenhol megtalálható a szervezetben, több mint 100 enzim nélkülözhetetlen alkotóeleme. Számos betegség járulhat hozzá a cinkhiány kialakulásához: pl. a máj és a hasnyálmirigy betegségei, alkoholizmus, cukorbetegség, felszívódást nehezítő betegségek.

Mihez szükséges a szervezetben?

• számos enzim működése
• az inzulin előállítása
• bőr egészségének fenntartása
• regenerációs folyamatok, gyógyulás
• növekedés

Napi ajánlott bevitel: 15 mg

Főbb forrásai az állati belsőségek (pl. máj), tojás, tengeri élelmiszerek

Kálium

A sejtek normális működéséhez szükséges létfontosságú elem. Vérszintje szűk határok között szabályozott. Hányás, hasmenés, bizonyos bélbetegségek esetén fokozott káliumvesztéssel kell számolni. Néhány gyógyszer pl. egyes vizelethajtók fokozott káliumürítésre serkentik a vesét. Bizonyos más gyógyszerek (inzulin, albuterol, terbutalin, teofillin) pedig fokozhatják a vérből a sejtekbe történő kálium mozgást, ami szintén alacsonyabb vérszinthez vezet. Komolyabb problémát elsősorban szívbetegekben, főleg ritmuszavarok vagy ezekre hajlamosító állapotok esetén okozhat. Magasabb káliumszint elsősorban néhány gyógyszer szedése (ACE gátlók, spironolakton, triamteren) vagy bizonyos betegségek (Addison-kór, veseelégtelenség) esetén alakulhat ki. Nagyobb mértékű szövetpusztulás (nagy kiterjedésű izomzúzódás vagy égés) esetén sok kálium szabadul fel a sérült sejtekből, ami megemeli a vérszintet.

Feladata a szervezetben:

• normális ideg- és izomműködés biztosítása
• elektrolitegyensúly

Napi ajánlott bevitel: 3,5 g

Főbb forrásai:

• teljes és fölözött tej
• banán, narancs, paradicsom, dinnyefélék, burgonya, szilva, spenót, fehérrépa, káposztafélék, egyéb zöld leveles zöldségek
• borsó- és babfélék
• mazsola

Magnézium

Alacsony szintje nem megfelelő mennyiség bevitele esetén (éhezés) vagy csökkent felszívódásnál fordul elő. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztás szintén hozzájárul az alacsony magnéziumszint kialakulásához. Bizonyos hormonális eltérések, krónikus hasmenés, fokozott kiválasztás szintén oka lehet a csökkent magnéziumszintnek. Túlzottan magas magnéziumszint ritkábban alakul ki. Oka lehet pl. veseelégtelenség esetén túlzott magnéziumbevitel.

Feladata a szervezetben:

• csontok és fogak kialakulása
• normális ideg- és izomműködés biztosítása
• egyes enzimek működéséhez nélkülözhetetlen

Napi ajánlott bevitel: nők- 320 mg, férfiak- 420 mg

Főbb forrásai:

• zöld leveles zöldségek
• diófélék
• gabonakorpa
• tengeri élelmiszerek

Foszfátok

A többi ionhoz hasonlóan a foszfátok is fontos szerepet játszanak a sejtek anyagcseréjében és energiatermelésében, a csontok növekedésében és anyagcseréjében, az izmok és idegek működésében, valamint a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szervezet található foszfát szintje szorosan összefügg a vér kalcium szintjével. Ennek szabályozása a mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon által történik, alakítva ezzel egyidejűen a szervezet foszfáttartalmát is.

Napi ajánlott bevitel: 26-35 mmol (800-1100 mg)

Főbb forrásai:

• gabonafélék (rozs, búza)
• hüvelyesek (bab, borsó, lencse)
• tejtermékek
• vörös húsok

Felhasznált irodalom:
MSD Orvosi kézikönyv a családban Melania Kiadó 2004
Rhian M. Touyz et al. Magnesium Disorders NEJM 2024;390:1998-2009.